A FOMO (Fear of Missing Out) magyarul a kimaradástól való félelem. Ez egy pszichológiai jelenség, amikor attól tartunk, hogy lemaradunk valami fontosról, élvezetesről vagy előnyösről, amit mások átélnek. Bár a kifejezés a 2000-es években vált ismertté, a jelenség a közösségi média robbanásszerű elterjedésével kapott óriási lendületet.
A FOMO eredete és pszichológiája
A FOMO alapja a szociális összehasonlítás: ösztönösen figyeljük, mit csinálnak mások, és ha úgy érezzük, kimaradunk, szorongást élünk át. Ez az érzés evolúciós gyökerű – a közösségekben való részvétel ugyanis valaha a túlélés kulcsa volt.
A Harvard Business Review szerint a FOMO szorosan kapcsolódik az önértékelésünkhöz és a társadalmi elfogadottság iránti vágyunkhoz.

Kik a leginkább érintettek?
Bár a FOMO minden korosztályt érinthet, kutatások szerint leginkább a Z generáció (1997–2012 között születettek) és a millenniálok (1981–1996 között születettek) hajlamosak rá. Ők a digitális korszakban nőttek fel és életük szerves része a közösségi média. Mivel folyamatosan online vannak, nagyobb eséllyel hasonlítják magukat másokhoz és erősebben érzik, ha kimaradnak egy trendből, eseményből vagy lehetőségből. Az idősebb generációknál a FOMO inkább pénzügyi vagy családi döntések kapcsán jelenik meg.
FOMO a social média előtt
A jelenség a Facebook, Instagram és TikTok előtt is létezett. Például amikor egy barátod mesélt egy buliról, amire nem hívtak meg, vagy lemaradtál egy nagy akcióról a kedvenc boltodban. A social média azonban állandóan a szemünk elé tárja mások legjobb pillanatait, ami felerősíti a hatást.
Hol jelenik meg a FOMO?
- Eseményeknél: fesztiválok, koncertek, sportmeccsek
- Termékeknél: limitált kiadású cipők, exkluzív órák, új okostelefonok
- Szolgáltatásoknál: előfizetések, videó játékok amelyeknél csak rövid ideig elérhető akciók vannak

Hogyan használják ki a cégek?
A marketingben a FOMO igen erős vásárlásösztönző. A nagy márkák időkorlátos ajánlatokkal, limitált szériákkal vagy exkluzív előrendelésekkel élnek.
Példák:
- Apple – új iPhone modellek, amiknél már a megjelenés napján sorok állnak
- Nike – limitált sneaker dropok
- Booking.com – „Már csak 2 szoba elérhető” üzenetek
A Cornell Egyetem kutatása szerint a FOMO ugyanakkor gyakran impulzusvásárláshoz vezet.
Összegzés
A FOMO nem új, de a social média korában szinte folyamatosan jelen van az életünkben. Tudatos médiahasználattal és önreflexióval csökkenthető, de a marketing világában továbbra is erős fegyver marad.