Clickbait – figyelem minden áron
A digitális marketing világában ma egyetlen dologért folyik valódi harc: a figyelemért.
A clickbait, a rage bait és a shock advertising mind erre az erőforrásra épít, mégis egyre több felhasználó érzi úgy, hogy ezek inkább taszítják, mint vonzzák.
Ezekkel a technikákkal van a gond, vagy azzal, ahogyan a cégek élnek velük?

„Nem fogod elhinni, mi történt…”
Ismerős, ugye?
A clickbait, vagyis kattintásvadász címadás alapvetően az ösztönös kíváncsiságra épít. Sejtetés, túlzás, erős érzelmi ígéret: ezek mind növelik az átkattintási arányt. A probléma akkor kezdődik, amikor a tartalom nem váltja be az ígéretet. Egy, a PudMed-en publikált kutatása szerint a félrevezető címek nemcsak frusztrációt okoznak az olvasóknál, hanem hosszú távon csökkentik a márkába, a reklámokba vetett bizalmat is.
„Ha még mindig nem keresel milliókat , akkor az a te hibád…”
A rage bait ennél tudatosabb és agresszívebb technika.
Itt a cél viszont már nem az érdeklődés, hanem a felháborodás. Ezek a posztok, oldalak vagy reklámok szándékosan megosztó állításokat fogalmaznak meg, gyakran leegyszerűsítve vagy tudatosan torzítva a valóságot. Például egy hirdetés, amely azt sugallja, hogy „aki nem napi 16 órát dolgozik, az nem érdemli meg a sikert”, pontosan tudja, hogy kommentcunamit indít el. Az algoritmusok számára ugyanis mindegy, hogy az interakció pozitív vagy éppen negatív. A komment, a megosztás és a kibontakozó vita, ugyanis mind az elérést növelik.

„Ezt a képet sosem fogod tudni elfelejteni – pedig jobb lenne…”
Hasonló elven működik a shock advertising is, amely az olvasó lesokkolására, tabutémákra vagy extrém vizuális elemekre épít. Rövid távon hatékony lehet, mert erős érzelmi lenyomatot hagy, de könnyen visszaüthet, ha a közönség úgy érzi, hogy a márka kizárólag provokálni akar. A módszer hatékonyságát és kockázatait a brit Department for Communities and Local Government is elemzi.
Mindezt súlyosbítja az online tér teljes telítettsége. Egy átlagos felhasználó naponta több ezer reklámmal találkozik, amelyek jelentős részét automatikusan megszűri és kizárja. Ez a jelenség a banner blindness, amelyről a HubSpot oldalán olvashatsz részletesen.
Felmerül a kérdés:
Ha az emberek már reflexből átgörgetik az online reklámokat és egyre jobban átlátják és utálják a manipulációt, akkor a clickbait maradt az egyetlen eszköz a figyelem megszerzésére, vagy csak tovább ront a helyzeten?

